„… segítsük, hogy az egyes emberek, a helyi közösségek muníciót kapjanak saját élethelyzetük értelmezésére, a nemzeti összefüggések megismerésére és áttekintésére”
Szigeti Tóth János
1947-2019
A Magyar Népfőiskolai Társaság elnöke
Szociológus, PhD tudományos minősítését a felnőttképzés szakterületén érte el, a Debreceni Egyetem, a Szent István Egyetem, az ELTE és több más felsőoktatási intézmény oktatója, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem tanszékvezető egyetemi docense.
A magyarországi népfőiskolák újrateremtője volt a 80-as évek második felében, és alapítóként a Magyar Népfőiskolai Társaságnak 31 évig volt meghatározó, fáradhatatlan alakja, elnökeként pedig európai rangra emelte a szervezet szakmai munkáját.
2000 és 2002 között a Felnőttoktatás Nemzetközi Tanácsának Európát képviselő alelnöke (ICAE, Toronto, Kanada).
1998-ban finn javaslatra megválasztották az Európai Felnőttképzési Társaság (EAEA) elnökségi tagjává, majd 2000-ben alelnökké, és 2002-ben elnökké választották az akkor 41 ország 115 nemzeti szervezetét átfogó, legnagyobb európai szakmai szervezetében. Első és eddig egyetlen kelet–európaiként. A maximális lehetőséggel élve még kétszer újraválasztották, 2004-ben és 2006-ban.
EAEA elnökeként kidolgozója volt a Trendek az európai felnőttoktatásban című nemzetközi kutatás programnak és a kutatásból készített tanulmány szakértői munkacsoportjának a vezetője volt, az EU Oktatási és Kulturális Bizottsága megbízásából, a Főigazgatóság szakértőjeként. Ez a tanulmány szolgált alapul ahhoz, hogy 2006-ban – először az EU történetében – ajánlásokat adjon ki a Bizottság a felnőttoktatás fejlesztéséről, amit 2007-ben a Cselevési terv a felnőttoktatásról c. bizottsági ajánlás követett. A felnőttképzés, szakképzés alapvető okmányairól van szó a nemzetközi szakmai közvélemény szerint.
Az USA-ban alapított International Hall of Fame első magyarországi kitüntetettje, a felnőttképzés területén elért hazai és nemzetközi szakmai munkájának eredményeit elismerve a kitüntetéssel.
Néhány mondat, gondolat Szigeti Tóth Jánosról, mint emberről
Szigeti Tóth János európai rangú felnőttképzési szakember, és a magyarországi népfőiskolák újjáteremtője volt. Életének végéhez közeledve azt a vallomást tette, hogy számára a legfontosabb eredmény az volt, hogy létrehozhatta 1988-ban a Magyar Népfőiskolai Társaságot – a két háború közötti időkből, köreinkben megmaradt egykori népfőiskolásokkal, több más segítővel, baráttal, pályatárssal.
A fáradhatatlan gyakorlati szakember nagyon komoly kutatásokat, felméréseket végzett különböző szakértői munkacsoportok létrehozásával és vezetésével a hazai felnőttképzés, ezen belül külön a népfőiskolák fejlesztése, tevékenységük megalapozása érdekben.
Szigeti Tóth János példátlan erőfeszítést tett annak érdekében is, hogy a felnőttképzés és a népfőiskolák törvényi háttérrel rendelkezzenek Magyarországon, még ha más országokhoz képest jelentősen megkésve is. Hazai és nemzetközi szakértői konferenciákat szervezett itthon, törvényjavaslatokat dolgozott ki a cél érdekében.
Nemzetközi munkáját Európa-szerte ismerték és elismerték a különböző szakmai szervezetek. Számára azonban mindig az volt a legfontosabb, hogy hogyan lehetne Magyarországon hasznosítani mindazt a szakmai eredményt, amit Európában már elértek és a gyakorlatban alkalmaznak.
Szigeti Tóth János vallott szakmai és emberi értékeitől, nézeteitől, az önmagának felállított mércétől semmi nem tántorította el – azokat a legnehezebb időkben is megalkuvás nélkül követe. Rendkívüli erkölcsi tartása, eltéríthetetlen kitartása és értékrendje olyan emberi és szakmai példaképpé teszik, akinek iránymutatását nem lehet figyelmen kívül hagyni, és amiből építkezni tud a következő generáció – akiket olyan szeretettel és odaadással tanított, lett légyen bármelyik felsőoktatási intézményről is szó.,
Amíg Európában elismert szakemberként tartották számon, addig törekvései nemcsak falakba ütköztek itthon, szinte folyamatosan, de állandó gáncsoskodásban volt része – az emberi kicsinyesség és szakmai féltékenység, és a mindenkori politika omnipotenciája miatt.
A hatalomnak azonban sosem volt hajlandó eladni magát.
Egyik méltatója (B.I.) így foglalta össze 2019-ben a jelenséget, ami eluralta az országot és egyúttal elsodorta az értékek javát:
“Az európai alapeszméktől való elfordulás, a konfrontatív társadalmi cselekvés előtérbe kerülése, a tudás leértékelődése magával hozta az igazi népfőiskolai mozgalom háttérbeszorítását. Ezzel együtt azon személyiségek kiszorítását is a közéletből, akik ezen eszmék mentén képzelték el országunk jövőjét. Nem Szigeti Tóth János az egyetlen olyan személyiség, aki „áldozatul esett” ennek. A népfőiskolai mozgalom számára azonban talán a legfájdalmasabb.
Nehéz nem arra gondolni, hogy egy ilyen felkészültségű ember mennyi hasznot hajthatott volna még ennek az országnak, ha a politikai változások és a kicsinyes magatartás nem sodorja el őt az igazán komoly lehetőségektől. Nemzetközi szintű ismertsége, elismertsége bebizonyította, hogy európai formátumú értelmiségi volt. Olyan, aki mindvégig kitartott vállalt értékei és elkötelezettsége mellett. A megalkuvások, árulások, sokszor sajnos a szándékos rombolás évtizedében sem adta fel azon elveit, amelyekben egész pályafutásán keresztül hitt és amelyek forrása a leghaladóbb magyar értelmiségiek gondolatai a reformkortól kezdődően.
Kevesen vannak az elmúlt évtizedek történetében, akik ennyire hitelesen és európai módon képviselték volna a „haza és haladás” gondolatát, mint Szigeti Tóth János.”
Utószó
Néhány hónappal halála után, 2020. tavaszán megjelent az addigi legátfogóbb tanulmánykötete Szigeti Tóth Jánosnak: „Minőségvédelem és hazaszeretet” címmel.